Új szakaszba lépett a Kána-tó revitalizációja

Új szakaszba lépett a Kána-tó revitalizációja

A természeti rehabilitáció a városrészfejlesztés kulcseleme az újbudai Kána-tónál

Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása. A beavatkozások középpontjában az eliszaposodott meder kezelése és a vízminőség romlását okozó tényezők megszüntetése áll. Már zajlik a töltésépítés és a zsiliprendszer kialakítása. A tó vízmegtartó képességének helyreállításával és a természetes ökológiai rendszer újraépítésével olyan önfenntartó rendszer jön létre, amely a jövőbeni környezeti hatásokra is képes reagálni. Újbuda Önkormányzata és a Lake 11 lakópark beruházója, az Atenor közös projektje eredményeként a  Kána-tó egy új, fenntartható városi tér központi elemévé válik.

A Kána-tó a kétezres évek elején a Hosszúréti-patak felduzzasztásával jött létre. A négy elemből álló, egymással összefüggő tórendszer azonban fokozatosan elveszítette természetes egyensúlyát: a beérkező hordalék – por, falevelek és egyéb szerves anyagok – folyamatosan ülepedtek a mederben, jelentős iszapréteget képezve. Ennek következtében romlott a vízminőség, csökkent az öntisztulási képesség, és a tó ökológiai rendszere is egyre sérülékenyebbé vált. A revitalizáció több évig tartó többlépcsős tervezésében és kivitelezésében a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett és elismert szakértői, illetve szaktervezői, valamint több érintett hatóság képviselői vettek részt. 

A vízminőség javítása és a stabil vízi környezet kialakítása a júniusi projektzárásig több, egymásra épülő ütemben valósul meg: A felhalmozódott iszapot  az akkreditációs laborban megvizsgálták és megállapították, hogy nem tartalmaz veszélyes anyagokat. A 30.000 m3 iszap eltávolítása és az élőhely rehabilitációja után már zajlik a töltésépítés és a  zsiliprendszer kialakításának egyik kulcslépése: a munkaterület vízzáró leválasztása, amely megteremti a feltételeit a tó jövőbeli vízszabályozását biztosító műtárgyak megépítésének. A munkagépek folyamatosan végzik a föld elszállítását, hogy a tópart visszanyerje rendezett arculatát. A terület esztétikai és ökológiai frissítése érdekében a partoldali nádas és cserjés ritkítása is megkezdődött. A beavatkozás a Kána tavak vízminőségének javítását helyezi előtérbe úgy, hogy a mederfenéken összegyűlő iszap leüríthető legyen.  Az ökológiai vizsgálatok és javaslatok alapján a parti zonációban kialakuló növényzet, nád, sás megtelepedése az elsődleges cél, ami segíteni fogja a tó jó vízmőségének fenntartását. Legalább ennyire hangsúlyos a partvonal rekonstrukciója, amely alapvetően alakítja át a tó karakterét. Fokozatosan kialakuló, lankás partzónák jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a természetes növényzeti sávok megjelenését.  A beavatkozásoknak köszönhetően a tórendszer tisztább és stabilabb víztestté válik, mely gazdagabb élővilágnak adhat otthont,  és képes lesz természetes módon szabályozni saját ökológiai folyamatait. Ezáltal rendezett és esztétikus környezetet tud biztosítani a környék lakóinak és a kirándulóknak. 

A tó vízszintjében nem lesz változás, a vízmélység a kotrást követően 1-1,5 m körül alakul. A vízjogi üzemeltetési engedély szerint akkreditált mintavevő szervezet fél évente akkreditált vízmintavételt végez, az értékelő jelentéseket pedig megküldik a vízügyi hatóság felé. A tavak vízmélysége és ezáltal a víztérfogata is a beruházás keretében jelentősen megnő, ami minimálisra csökkenti a túlzott oxigénhiányos állapot kialakulását. Fenékleürítési lehetőséget is kapnak a tavak, ami lehetővé teszi, hogy a tóban esetlegesen mégis megromlott minőségű vizet egyszerűen leeresszék, és a Hosszúréti patakon érkező friss vízzel töltsék fel a tavat akár néhány nap leforgása alatt. A tó közeljövőben kiválasztott üzemeltetőjének pedig kiemelt feladata lesz a IV. tó (Wetland) hordalékfogó medencéjének rendszeres tisztítása a telítődés mértékének megfelelő ütemben. A hordalékfogó rendszeres tisztításával az I., II., és III. tavak iszaposodásának mértéke minimálisara csökken. 

“A Kána-tó a környék egyik meghatározó zöldfelülete, ezért a fejlesztés során kiemelt szempont, hogy jól használható, ugyanakkor fenntartható közösségi környezet jöjjön létre. A kerület számára ez a projekt nemcsak környezetvédelmi beruházás, hanem közösségi ügy. A cél egy olyan zöldterület létrehozása, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet és a lakosság rekreációját.” - emelte ki Dr. László Imre,  az Újbudai Önkormányzat polgármestere. 

“Az önkormányzattal együttműködve arra törekszünk, hogy a projekt minden eleme a fenntarthatóság és a minőség elvei mentén valósuljanak meg. Az egyes lépések szorosan kapcsolódnak a  lakópark fejlesztési ütemeihez, ezzel is biztosítva a természeti és épített környezet harmonikus együttélését. A mi részünk már lezárult a tó rehabilitációjában, de jelenleg is zajlanak egyeztetések arról, hogy – a vállalásainkhoz képest korábban – a tó partján egy szakaszon ideiglenes sétányt alakítsunk ki ” - teszi hozzá Martin János az Atenor ügyvezetője. 

Az ingatlanfejlesztés és természeti rehabilitáció összekapcsolása meghatározó trend a modern városfejlesztésben, de ritkán valósul meg ilyen mértékű integrációval. A Kána-tó és a hozzá kapcsolódó zöldterületek nemcsak a környezet karakterét határozzák meg, hanem hatással vannak a lakosok életminőségére, és közvetlenül befolyásolják az ingatlanfejlesztés értékét is. Ezért kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy minden egyes lépés a legmegfelelőbb eljárásokkal és legnagyobb körültekintéssel valósuljon meg. Ha minden a terv szerint alakul egy példaértékű mintaprojekt valósulhat meg, amely a természetes és az épített környezet közötti egyensúly újradefiniálására törekszik. 

A Kána-tó revitalizációjának szerződés szerinti határideje: 2026. III. negyedéve

A teljes cikk itt olvasható: https://ujbudaonline.hu/2026/04/27/uj-szakaszba-lepett-a-kana-to-revitalizacioja/