Harminckét lakópark épült fel a kilencvenes évektől napjainkig a XI. kerületben, Budapest legnépesebb városrészében, ahol a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületek többsége is található. A lakásépítési boom miatt a régi és az új lakók is berzenkednek, az önkormányzat viszont eszköztelen, noha a lakossággal egyetértve szellősebb beépítést és több zöldet írna elő a fejlesztőknek.
2022.09.13 | Szerző: Sándor Tünde
“Nem kellett hosszan alkudozni a tíz európai országban aktív belga ingatlanfejlesztő vállalat, az Atenor magyarországi képviselőivel arról, hogy ne centizzék ki az összes rendelkezésükre álló lehetőséget a Kánai-tó partján, és ne építsék fel azt az 1300 lakást, amelyre a 8,2 hektáros területre eredetileg engedélyük volt, hanem csak 900-at, és az alig 35 százalékos beépítési arány révén legyen szellősebb az új városnegyed”
– összegezte a ritka fejlesztői reakciót a XI. kerület polgármestere, László Imre a Lake 11 lakópark ünnepélyes alapkőletétele után a VG megkeresésére. A városvezető szerint a félbemaradt Tóváros lakópark mellett épülő új lakónegyed olyan lesz, amilyenre máshol is lehetett volna példa, ha nem kerül ki az önkormányzatok kezéből az építési engedélyeztetés.
A Kánai-tó mellett a magyar lakáspiacra első projektjével beszálló Atenor számára a XI. kerület szigorú feltételeket szabott, így például a korábban elhanyagolt tó revitalizációját, amire 1,3 millió eurót, mintegy 600 millió forintot költ a vállalat. Az összességében mintegy egymilliárd forint értékű közterületi fejlesztést, például játszótér, kutyafuttató, tó körüli futópálya és csökkentett forgalmú sétálóutca, valamint egy központi rendezvénytér megépítését is vállaltak. Emellett a humán infrastruktúra kiépítéséhez, például bölcsőde és háziorvosi rendelő kialakításához is hozzájárul a lakásépítő cég.
A túlépítettenek bizonyult Tóváros miatt keletkezett seb begyógyítására is alkalmas lehet az új lakópark, amelynek koncepciója iránymutatásul szolgálhatna a kerületben tervezett többi fejlesztéshez is. Az önkormányzat azonban már csak ajánlásokkal élhet, hatásköre gyakrolatilag nem maradt – mondta a polgármester, utalva a 2020 márciusától a kormányhivatalokba telepített építési engedélyeztetésre, majd az idén augusztusban az Országos Építészeti Tervtanácshoz rendelt jogkörre a többlakásos társasházak esetében.
A kiemelt akcióterületnek számító rozsdaövezetek engedélyeztetése viszont sosem volt a helyi önkormányzatok hatásköre, noha az esetleges negatív következményekkel a helyi lakók és a helyi városvezetés szembesül – tette hozzá László Imre.
A 152 ezer lakosú XI. kerület további tetemes lakásszámot megcélzó projektek helyszíne, a városrészben van ugyanis a hat kijelölt budapesti rozsdaövezet fele. Az egyik a Fehérvári úton, a Budafok kocsiszín közelében az OTP fejlesztése, a másfél hektáron épülő Tetris Ház folytatása, az ugyancsak a XI. kerületi Barázda utca egyik telke, az Elite Park következő ütemei, valamint a Barázda utca végén a közelmúltban bejelentett új, Szerémi út melletti óriásberuházás. Emellett most épül be a Kopaszi-gáton a BudaPart területe, és kicsit odébb, a Hengermalom út és az Andor utca között, ugyancsak közvetlenül a Duna-parton a Metrodom River névre keresztelt projekt van folyamatban. A Kondorosi út mellett pedig a Budai Walzer lakásai épülnek.
Mindeközben egyre nagyobb feszültséget gerjeszt helyben az ingatlanfejlesztői mohóság, a maximális lakásszámra fókuszáló beépítések, a betonrengeteg és a nagy lakásszámú projektek terhelésétől fulladozó humán infrastruktúra.
Bár a XI. kerület 52 százaléka zöldterület – hangsúlyozta a polgármester –, ez rendkívül egyenlőtlen eloszlású. Pedig azt egyes ingatlanfejlesztőknek is fel kellene ismerniük, hogy jobban megfizetik a vevők az élhető, emberi léptékű környezetet. Mégis van olyan beruházó, aki két területen akar építkezni, ezek közül az egyikre már megkötötték a számos pluszfejlesztést előíró helyi településrendezési szerződést, de a másikra már nem biztos, hogy aláírja a fejlesztő.
Már két éve is 40 ezer új lakost vizionáltak az akkor ismert lakásépítési projektek révén a XI. kerületbe, amelynek népessége egyébként nem nőtt, sőt csökkent az elmúlt évtizedben.
Hogy pontosan mennyivel, arra az idei népszámlálás ad majd választ, de az tudott, hogy a budai agglomeráció volt a kitelepülés iránya. Most úgy tűnik, fordul a kocka, ugyanis a vevők között egyre többen vannak, akik visszaköltözni készülnek Budapestre – mondta a VG-nek Borbély Zoltán, az Atenor Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Az agglomerációból visszafordulók jellemzően nagy alapterületű, vélhetően magas rezsivel működő házakból érkeznek, amelyek árából a tóparti lakónegyedben kertkapcsolatos lakást vásárolnak.
A Lake 11 lakópark legfőbb vonzereje a fenntarthatóság lett: a másfél-két éve még a békebeli energiaárak mellett is meggyőzően kedvező rezsit kínáló geotermikus hőszivattyúk és a természetes árnyékolórendszerek minimális rezsiköltséget garantálnak. A Váci Greens épületeiben – amely ugyancsak az Atenor egyik irodafejlesztése – is működő geotermikus hőerőmű példázza, hogy a lakóparkba tervezett technológia lényegében önfenntartóvá teszi majd az épületeket.